2014. szeptember 5., péntek

Várak, kastélyok, várromok Magyarországon II. (L-ZS), SzG3



Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

- Lovasberény, Cziráky kastély:



Azt már korábban is tudtam, hogy a magyar kastélyok sorsa nem alakul túl jól, de azért néha döbbenten állok az előtt, hogy nemzeti kincseinkben micsoda pazarlás megy (ment végbe). Az elpusztult (vagy éppen végleges pusztulás előtt álló) kastélyok és kastélyparkok értékét még felbecsülni sem lehet igazán (persze fel lehet, de akkor egy olyan elrémítő szám jönne ki, amit szerintem senki nem merne nyilvánosságra hozni). Még nekem is csak az utóbbi időben jutott a tudomásomra (hála az internetnek), hogy milyen mennyiségű kastéllyal rendelkezünk. 45 után szinte mindegyik a fosztogatás, sok esetben a felgyújtás áldozatává vált, de amik megmaradtak, azoknak a sorsa sem lett jobb: TSZ istálló, könyvtár, iroda, varroda, kórház, stb. lett belőle, ami zömmel azzal járt, hogy a kifosztás után a belső architektúrát is tönkretették, gyakran helyrehozhatatlanul. A helyzetet tovább rontotta, hogy a rendszerváltás után a kastélyokban tartózkodó intézmények zöme kiköltözött, így azok teljes állagromlása is megindult. Nos egy ilyen kastély a lovasberényi Cziráky kastély is. 
A kastély legrégebbi része a XV. sz-ból származik. A folyamatos fejlesztésekben a nagy lépcső 1804 és 1810 között jött el, ekkor alakult ki a kastély mai, klasszicista képe. Ugyancsak ekkor készült el a kastély hatalmas, angol kert mintájú parkja is, tóval, vízeséssel. A parkban vadászlakot, halászlakot, stb. is kiépítettek. A kastély kialakításában a neves építész, Ybl Miklós is részt vett. 45 után a park növényeinek nagy részét kivágták, a kastélyból gépállomás és iroda lett. Jelenleg kívül - belül teljesen lecsupaszítva, üresen áll. Ha minden igaz, szombaton és vasárnap 200 Ft-ért meg lehet nézni a belsejét.

a Cziráky kastély
a Cziráky kastély
a Cziráky kastély
a Cziráky kastély
a Cziráky kastély
a Cziráky kastély
a Cziráky kastély
a Cziráky kastély
a Cziráky kastély parkja

- Mór, Lamberg kastély:


Mórral kapcsolatban nem mondhatom azt, amit sok hellyel kapcsolatban már megtettem, ezt a helyet nem kerülgettem, valószínűleg csak nagyon régen jártam erre, igazából arra sem emlékszem, hogy voltam-e valaha itt? Most pedig úgy látszik, helytelen volt a hozzáállásom. Mórról majd egy másik beszámolóban, most lássuk a hely gyöngyszemét, a Lamberg kastélyt.
Gyakorlatilag a város közepén fekszik, közvetlenül szomszédos a Szent István térrel, amit a város főterének lehet tekinteni (remélem, nem állítottam valótlant!). 
Először a szokatlan névről. A Lambergek a törökök kiűzése után kerültek kapcsolatba Mórral. A törökök kiűzése után a volt Móri járást egy Hochburg nevű udvari szállító vásárolta meg. Az Ő egyik lányát egy Lamberg gróf vette feleségül. Maga a Lamberg család német eredetű volt, de két tagját az 1700-as évek végén honosították Magyarországon. Az egyik közülük - Lamberg Fülöp József - elhatározta, hogy kastélyt építtet Móron. A terveket Fellner Jakab készítette, aki a kivitelezésben is részt vett. Az építkezést sorozatos földrengések akadályozták, egy ideig az építkezést is szüneteltették. amikor elkészült, nyári rezidenciaként használták. 1810-ben újabb földrengés tett kárt a kastélyban, az ez utáni építkezésekkor alakult ki a két karéj a kastély előtt, amiket egy kapu zár össze. 1945-ben megkezdődött a Mo-n szokásos sorsa. A szovjet csapatok beérkezésekor a grófot megmotozták és miután a zsebében egy pisztolyt találtak, őt és a feleségét letartoztatták, majd később agyonlőtték. A szovjet csapatok feldúlták a kastélyt és többek között az értékes könyvtár és az irattár is teljesen megsemmisült. 
Az, hogy a kastély viszonylag jó állapotban megmaradt, az annak is köszönhető, hogy már eleve könyvtárat helyeztek el benne, jelenleg is elsősorban kulturális centrumként működik. Már korábban is volt benne borászati kiállítás (naná, hogy volt, pont Móron (ezerjó! - ma már hungaricum) ne lenne?), most is van egy benne, a pincei részen. 
Maga a kastély egy tömör gyönyör (ha szabad így fogalmazni), talán az egyik legszebb architektúrájú, azokhoz képest, amiket mostanában láttam. Nagyon szépen tagolt a homlokzata, ez legszebben a kert felőli oldalon látszik, egy kissé oldalról nézve. Igen kellemes a kapu felől jövet a kis virágos kert egy kis szökőkúttal, pont jó, se több, se kevesebb nem lett volna ilyen harmonikus hatású. A kastély parkja is nagyon szép, bár eléggé kicsi, de hát be van szorítva a városba. Található itt egy kis tó, előtte egy fedett rendezvény helyszín, padokkal. A kis központi fasorból nagyon szép kilátás nyílik a kastélyra. A parkban van egy kisebb ház, itt jelenleg fazekas műhely működik, nyilvános, megtekinthető, szerintem szakköröket is szerveznek itt.
Bár a belső berendezése nem összevethető a cseh kastélyokéval, de legalább elkerülte az enyészet (bár egy kisebb tatarozás ráférne, de nem túl veszélyes a helyzet). A viszont látszik, hogy a helyiek, az alkalmazottak nagy szeretettel veszik körül a kastélyt és amennyire lehetséges (itt az anyagiakra gondolok elsősorban), óvják és ápolják. Ha legalább a többi, lepukkadt helyszínen is ez történne, sokkal beljebb lennénk kastély ügyben!
1. kiegészítés:
"Az 1848-as forradalom eseményeihez kapcsolódik a móri kastély tulajdonosának, gróf Lamberg Ferenc Fülöp altábornagynak a halála, akit az uralkodó szeptember 25-én királyi biztosnak és katonai főparancsnoknak nevezett ki a forradalom leverésére. Lamberg azonban - naplójának tanúsága szerint - közvetíteni próbált az uralkodóház és a magyar nemzet között, szándékát azonban a forradalmi tömeg félreértette, és szeptember 28-án a pesti hajóhídon felkoncolta. (A köztudatban Lambergről sokáig az az egyoldalú kép élt, amelyet Petőfi Sándor az "Akasszátok fel a királyokat" című versében kialakított.)"
Co.: Magyar kastélylexikon

2. kiegészítés:
Megkerestem a hivatkozott verset és elolvastam azt. Tulajdonképpen az első szó már Lamberg, de igazából csak annyi, hogy szívében kés. Gondolom a felkoncolás közben került oda. Íme az első versszak:
"Lamberg szivében kés, Latour nyakán
Kötél, s utánok több is jön talán,
Hatalmas kezdesz lenni végre, nép!
Ez mind igen jó, mind valóban szép,
De még ezzel nem tettetek sokat –
Akasszátok föl a királyokat!"

a Lamberg kastély
a Lamberg kastély
a Lamberg kastély
a Lamberg kastély
a Lamberg kastély
a Lamberg kastély
a Lamberg kastély
a Lamberg kastély
a Lamberg kastély
a Lamberg kastély
 a kastély parkja
 a kastély parkja
 a kastély parkja
a fazekas műhely

- Nagycenk, Széchenyi kastély:


Most ismét egy szívemnek kedves helyen vagyunk. Mint korábban már említettem, apámon keresztül több helyen tudtunk kastélyban nyaralni (pld. Zsennye), így történt itt is. A jelenleg szállodaként működő szárnyban voltak múzeumi vendégszobák, így többször nyaraltunk úgy itt, hogy itt volt a támaszpontunk - szinte ingyen - és innen jártunk át Ausztriába kirándulni. Ez a lehetőség már régen megszűnt, mivel mint említettem, azon a helyen egy szálloda működik. Azt nem tudom, hogy milyen eredményességgel, mivel semmi mozgást nem láttam ott.
Miután megtekintettem a kisvasúti skanzent, átjöttem ide. Itt azért el kell mondanom, hogy ez a kastély egész évben nyitva van, én azért nem mentem be megnézni, mivel már számtalanszor láttam. Viszont egy jót sétáltam a parkban, ami nem túl nagy, viszont szépen gondozott. 
Néhány szó a Széchenyiekről: az itteni jelenlétük nem túl régi, 1741-ben helyezték ide székhelyüket. 1750-re készült el a kastélyegyüttes és a francia kert. A jelenlegi formáját 1860-ban nyerte el a kastély. Széchenyi István alapította meg a Magyar Tudományos Akadémiát (birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel) és közvetve az Országos (Széchenyi) Könyvtárat is, ugyanis könyvtárát felajánlotta erre a célra. Széchenyi István lapította a Nemzeti Kaszinót és igen sokat tett a lótenyésztés fejlesztéséért. Ugyancsak szívügye volt a Dunai hajózás biztosítása a Duna torkolatáig, aktív tagja volt a lánchíd építésére létrehozott bizottságnak. Lehetne sorolni még, de az a lényeg, hogy igen sokat tett a nemzet fejlődéséért. 1860-ban lett öngyilkos, bár ezt azóta is vitatják, mert gyanús körülmények között találtak rá, több jel is arra mutat, hogy jóval halála után lőtték főbe. Ezen vitatkozzanak a szakértők!

 a Széchenyi kastély
 a Széchenyi kastély
 a Széchenyi kastély
 a Széchenyi kastély
 a Széchenyi kastély
 a Széchenyi kastély
 a Széchenyi kastély
a Széchenyi kastély
 a kastély parkja
 a kastély parkja
 a kastély parkja
 a kastély parkja
 a kastély parkja
a híres hársfa-fasor

- Nagyvázsony,  a Kinizsi vár:




Végre egy hely, amiről jókat tudok mondani.
A vár mellett kis parkoló, a belépő sem mellbevágó (800 Ft/fő/felnőtt), ráadásul már hétfőn is nyitva vannak, ha valaki akkor ér csak rá.
A kis várat gyönyörűen rendbe rakták, szerintem semmiféle kifogás nem érheti. A barbakánon (ágyútorony) keresztül érjük el a feljáratot a toronyba. A tetejéig egy igen szűk csigalépcsőn keresztül jutunk fel, közben minden szinten megállhatunk, hogy egy szerény kiállítást megtekinthessünk. Ezt most kivételesen nem rosszallóan írom, mivel látszik, hogy tényleg igyekeznek, valószínűleg nem az Ő hibájuk, hogy csak ennyi bemutatható tárgyat tudtak összeszedni (máshol még ennyi sincs). Ha felérünk a tetőre, gyönyörű kilátást kapunk minden irányba. Innen letekintve tökéletesen látható a vár szerkezete. Nagyon kellemes látvány a váron átcsorgó patak, a farkasveremmel, a kis vízeséssel. 
A vár történelméről nem fogok sokat írni. Igazi fénykora Kinizsi Pál korszakára tehető, a Rákóczi szabadságharc után teljesen elvesztette jelentőségét. Talán túl kicsi volt, az elhelyezkedése sem túl szerencsés, nem sok megvédni valója nem lehetett (kivéve a törökök elleni végvári csatározások korszakát).

  a Kinizsi vár
  a Kinizsi vár
  a Kinizsi vár
  a Kinizsi vár
  a Kinizsi vár
  a Kinizsi vár
  a Kinizsi vár
  a Kinizsi vár
  a Kinizsi vár
  a Kinizsi vár
  a Kinizsi vár
  a Kinizsi vár
  a Kinizsi vár
  a Kinizsi vár
 a Kinizsi vár

- Nádasdladány, Nádasdy kastély:


A borult idő másik meglátogatott helye Nádasdladány, sajnos itt is csak igen szürke képeket tudtam készíteni. Meg a kastélyt is csak kívülről tudtam megnézni, mivel túl korán jutottam el ide. Viszont legalább valami jót el tudok mondani, mivel a kastélyt nagyon szépen felújították (állítólag a kiállítás is szép benne).
Nem túl régi kastély, a Nádasdyak korábbi kisebb barokk kastélyát az 1870-es években bővítették ki és alakították át Tudor stílusúvá. Volt itt minden, hatalmas angol park, Orangerie, fácánkeltető, minden, ami dukál. 
Kivételesen nem tudtam meg, hogy a II. VH-t hogyan vészelte át, a legközelebbi adat hogy 1982-ben került a Honvédelmi Minisztérium tulajdonába. 1982-1994-ig az épület üresen állt, majd 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánították. 
Nagyon szép a parkja is, de azért látszik, hogy nem igen gondozták. A korábbi létesítmények elpusztultak, a kis tó kiszáradt, a park - a kirakott táblák szerint - nagy szélben életveszélyes. Remélem, hogy a parkra is rá kerül a sor, ami a felújítást illeti.

a Nádasdy kastély
a Nádasdy kastély
a Nádasdy kastély
a Nádasdy kastély
a Nádasdy kastély
a Nádasdy kastély
a Nádasdy kastély
a Nádasdy kastély
a Nádasdy kastély
 a kastélypark
  a kastélypark
 a kastélypark

- Nógrád, a Vár:


Talán ez a várrom a Budapesthez legközelebb esőek közül (ebben nem vagyok teljesen biztos), mindenesetre könnyű a megközelítése. Vác után néhány km-re balra le kell ágazni és kb 5 km után ott is vagyunk. Figyelni kell a jelzést a főúton, hogy hol kell balra lekanyarodni, mivel nem túl feltűnő. Nem kell az utca végéig elmenni, ez a lényeg. A vár alatt van egy kis parkoló, ingyenes, mint ahogy a vár megtekintése is. Egy kis emelkedőn feljutunk a vár bejáratához. Igazából csak a kapu előtt és után látható falak jelentősek, magában a várban csak némi rom látható, köztük két toronyszerű falmaradvány. Maga a vár területe zömmel csak egy nagy füves terület. Szerintem a várért magáért talán nemérdemes ide kanyarodni, de a közelben jól be lehet hatolni turisztikailag a Börzsönybe, valamint málna érési időszakban pedig közvetlenül az út mellett lehet kitűnő málnát venni a termelőktől (bár úgy hallottam, hogy az utóbbi időben csökkent a termelési kedv).
Néhány szó a várról:
Már a XI. században is állt itt egy kisebb vár (zömmel földvár), de az igazi fellendülés a XV. században jött el. ekkor emelték az öreg tornyot is (ennek maradványa is látható). Járt itt Mátyás király udvari építésze is. A törökök kétszer foglalták el, a kettő között volt egy kb. 80 éves időszak, amikor magyar kézen volt a vár. 1685-ben egy vihar alkalmával bele csapott egy villám az öreg toronyba és felrobbantotta az ott tárolt puskaport. A belső vár gyakorlatilag teljesen romba dőlt. Miután így a vár védhetetlenné vált, gyakorlatilag elhagyták. Ezután a falusiak szorgos munkával elhordták a vár köveit. Csak 1997-ben kezdődtek el a helyreállítási munkák (hogy jelenleg folynak-e, erre utaló jeleket nem láttam). A kilátás viszont pazar a várból! Esetleg még érdemes a faluban található tájházat is megtekinteni.

a nógrádi Vár
a nógrádi Vár
a nógrádi Vár
a nógrádi Vár
a nógrádi Vár
a nógrádi Vár
a nógrádi Vár
a nógrádi Vár
a nógrádi Vár
a nógrádi Vár
a nógrádi Vár

- Pápa, az Esterházy kastély:



Nemrég Pápán is jártam és ez volt az első olyan vidéki város amelyben egy kicsit csalódtam. Persze a leírások néha túloznak, de itt több dologgal kapcsolatban volt azért hiányérzésem. Az első persze az Esterházy kastély. Szép nagy darab, és ráadásul a városban van (mellette egy hatalmas Várkerttel (kastélyparkkal)), mi kell még egy ekkora kastélyhoz, mondjuk persze a pénz, de mint tudjuk, ez a legkevesebb. Annyit tudtam kinyomozni, hogy jelenleg a Városi Könyvtár működik benne (esetleg valami más állami intézmény is, de erről semmit nem találtam). 


 az Esterházy kastély
 az Esterházy kastély
 az Esterházy kastély
 az Esterházy kastély
 a Várkert
 a Várkert
a Várkert

- Pécel, a Ráday kastély:


Nem messze Budapesthez található Pécel, az M0-ról könnyen elérhető, gyakorlatilag az első község a megfelelő lehajtó után. Ott egy kicsit még keresgélni kell, mert eléggé nehezen vehető észre. Figyelem: nyitva tavasztól őszig csak péntek-szombat-vasárnap. Miután én hétfőn jártam arra felé, így mindenképpen esélytelen voltam, hogy meg tudjam nézni. De miután látogatható, valamikor el fogok vergődni még egyszer ide is. 
A kastély története viszonylag egyszerű, nem érintett túl sok tulajdonost:
a kastélyt az 1700-as évek elején kezdték el építeni, eleinte csak kúriának, majd később átalakították barokk kastéllyá (Ráday család). 1825-ben leégett. A Rádayak anyagi gondjai miatt eladták és ekkor vette meg a Kelecsényi család, de nem tartották gondosan, állapota folyamatosan romlott. A II. VH után a MÁV vette birtokba és felújíttatta. 1998-ban a Műemlékek Állami Gondnoksága vette át a kastélyt (jelenleg a Forster Központ kezeli). Szerencsére a szép freskóit nem tették tönkre, így azokat restaurálni lehetett. Sajnos nem láttam a belsejét, amit ez megtörtént, jön a szokásos kiegészítés.

a Ráday kastély
a Ráday kastély
a Ráday kastély
a Ráday kastély
a Ráday kastély
a Ráday kastély
a Ráday kastély
a Ráday kastély
a Ráday kastély

- Rátót, a Széll kastély:


Szentgotthárdról hazafelé beugrottunk Rátótra, ahol a Széll kastélyban vacsoráztunk. Ennek a kastélynak a sorsa is nagyon jellemző a többi magyarországi kastély sorsára. A kastélyt Széll Kálmán apja, Széll József 1865-ben vásárolta meg és Hauszman Alajos, a neves építész alakította át 18 szobás kastéllyá. Gyakran megfordult itt Deák Ferenc is. A kastély jól átvészelte a II. világháborút, de ezután az ország többi kastélyához hasonló sorsra jutott. Hatalmas könyvtárát, levelezési anyagait, berendezését nagyrészt széthordták. Előbb gépállomás, majd kultúrház, később iskola működött benne. A kastélyt a 2000-es évek elején egy befektetői csoport megvásárolta és hotelt alakított ki benne. A kastélyhoz egy kis park is tartozik. A vacsora előtt megnézhettük a szobákat is, szerintem kissé eklektikus a berendezésük: a hatalmas szobákban a fürdőszobai részleg úgy van kialakítva, hogy a stílbútorokkal berendezett szoba egyik sarkában (nagy szobák!) egy modern kocka van beépítve, ebben kerültek a fürdőszobai berendezések. Eléggé furán néz ki. Van olyan szoba, ahol a szabadon álló fürdőkád az ágy mellett van. A vacsora is érdekes volt, megerősített abban, hogy az ú.n. molekuláris gasztronómia nem a kedvenc étkezési formám. Szerintem ilyen kevés ételért, legyen az bármilyen finom, nem érdemes "összekoszolni" a tányérokat. Maradok a hagyományos konyhánál, azt is lehet egészségesen csinálni (ahogy én teszem ezt). A Széll Kálmán és Deák Ferenc által használt dohányzó viszont szépen volt kialakítva!

 Széll kastély
 Széll kastély
 Széll kastély
 Széll kastély, Széll Kálmán dohányzó szobája
Széll kastély, Széll Kálmán dohányzó szobája

- Rum, a Széchenyi kastély:





Immár sokadszor kell kijelentenem: egy újabb, nem látogatható kastély! Persze a szokás szerint nem alakult túl jól a történelme. Viszonylag fiatal kastély, a Bezerédjek kezdték építeni a XIX. század elején, majd Széchenyi Péter tulajdonába került (1945-ig volt tulajdonos). A front átvonulása itt is a szokásos módon befolyásolta a kastély állapotát (érdekes módon a kastély épülete alig szenvedett károkat), először a visszavonuló német csapatok vittek el elég sok "szuvenírt", majd a bevonuló szovjet csapatok lakták le a kastélyt és fosztották ki a maradékot, a többit a környékbeli lakosok gyűjtötték be. 
1945 és 1948 között a kastélyt raktárnak és üdülőnek egyaránt használták. Ez után gyorsan átkerült a fogyatékosok szanatóriumi körébe. Eleinte siketnémák voltak itt, jelenleg súlyosan fogyatékos gyerekeket nevelnek itt. A hozzáállás lényegesen más, mint Csákánydoroszlónál, mivel itt szabadon meglátogathattam a parkot és a kastélyt is szabadon fényképezhettem kívülről (belülről meg valószínűleg nem is lett volna érdemes!).

Széchenyi kastély
Széchenyi kastély
Széchenyi kastély
Széchenyi kastély
Széchenyi kastély
Széchenyi kastély
Széchenyi kastély, a kastély parkja
Széchenyi kastély, a kastély parkja

- Sárvár, a Nádasdy kastély:


Ha valaki Sárvárról kezd el beszélni, óhatatlanul a Nádasdy kastély kerül előtérbe a jellegzetes bejárati képével (meg a vörös téglás hídjával). Történelme szokás szerint igen mozgalmas, én két lényeges és érdekes dolgot emelnék ki:
- noha szerepe volt a Rákóczi szabadságharcban, soha nem került fel a Habsburgok által lerombolásra ítélt kastélyok listájára, így viszonylagos épségben vészelte át a későbbi évszázadokat.
- az utolsó tulajdonosai (1945-ig) a bajor hercegi család volt, ami valljuk be, magyar vonatkozásban azért egy kicsit szokatlan.
Azzal sem mondok nagy okosságot, hogy 1945 után igencsak hánytatott volt a vár sorsa és csak az 1970-es években megkezdődött felújítási munkák során kezdett magához térni. Ma már kijelenthetjük, hogy legalább kívülről nagyon jól néz ki. Belül ugyanis nem sok minden utal a vártulajdonosok hajdani gazdagságár, mert a várat többször is kifosztották és jelenleg csak a Díszterem pazar freskói utalnak.
A várban jelenleg a Nádasdy Ferenc Múzeum, a Művelődési Központ és a Könyvtár működik. Nagyon szép a várat övező Várpark is.


 a Nádasdy kastély
 a Nádasdy kastély
 a Nádasdy kastély
 a Nádasdy kastély
 a Nádasdy kastély
 a Nádasdy kastély
 a Nádasdy kastély
 a Nádasdy kastély
 a Nádasdy kastély
 a Várpark
 a Várpark
 a Várpark
a Nádasdy kastély hídja

- Siklós,a Vár:



Sajnos Siklósról nem tudok sok jót elmondani. A vár kívülről látványos, de látványos a romlása is. Sürgősen tenni kellene valamit az illetékeseknek. Azt hallottam (2011), hogy idén befejeződik egy hatalmas rekonstrukció. Remélem így lesz!
Itt forgatták a Tenkes kapitánya c. sorozat sok jelenetét.

Története:
A vár első említése 1294-ből maradt fenn. Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében derítették fel a régészek, ez lehetett az egykori oklevelekben említett Kán nembeli Gyula nádor leszármazottai által emelt korai vár magja. A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. Siklóst is a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülöttének tarthatjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert 1316-ban még a Kőszegi nemzetség csapatai sem tudták ostromban bevenni.
A Siklósi család 1387-ben szembefordult a magyar trónra kerülő Luxemburgi Zsigmond királlyal, aki ezért hűtlennek nyilvánította őket, várbirtokukat elkobozta tőlük. Néhány esztendővel később a nagyhatalmú Garai bárói család tulajdonába került át, akik jelentős mértékben kibővítették területét, de még az alatta meghúzódó mezővárost is kőfallal kerítették körül. 1401-ben az ország főnemesei fellázadtak Zsigmond uralma ellen, akit Visegrád után a siklósi várban őriztek. Mivel azonban a bárók nem tudtak megegyezésre jutni, végül a helyi földesúr, Garai Miklós tanácsára visszahelyezték uralkodói méltóságába. Zsigmond nem felejtette el nagyúri támogatóját, akivel ligát kötött, majd ennek megpecsételésére a király és Garai báró feleségül vették Cillei nagyúr két leányát.
1440-re már kiépültek védőművei, melyeket az Ulászló király táborát erősítő Hunyadi János erdélyi vajda sem tudott bevenni. A Garai főnemesi család kihalta után Mátyás király Corvin János liptói hercegnek juttatta, de már a 16. század elején a Perényi főúri család lakta épületeit. 1543-ban Szulejmán szultán óriási serege alig háromnapnyi viadal után bevonult falai közé. 1686-ban a Budát visszafoglaló Habsburg sereg hadjárata idején szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállásától, katonai jelentőségét csak a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el véglegesen. Császárhű birtokosai miatt nem robbantották fel, de belső lakóépületeit jelentős mértékben átformálták a barokk formavilág jegyei szerint.
1828-tól a Batthyány család volt a tulajdonosa, majd Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg. A II. világháború után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az 1955-ben elkezdődő régészeti feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét. Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be.

(forrás: wikipedia)

 Siklós - vár
 Siklós - vár
 Siklós - vár
 Siklós - vár
 Siklós - vár
 Siklós - vár
 Siklós - vár
Siklós - vár

- Somogyvár, Széchenyi kastély:



Somogyvár másik nevezetessége (a Bencés apátság romjain túl) a Széchenyi kastély lehetne, ha.... Ha már megint nem szólt volna bele a történelem a dolgokba. De beleszólt és most a kastélyban óvoda, iskola, nevelőotthon, meg számtalan más található. Pedig igen jó alap lehetett volna a Széchenyi család gyűjteménye egy szép, látogatható kastély kialakításához, de "valahogy" nyoma veszett mindennek. Maga a kastély nem túl régi, legalábbis olyan szempontból, hogy 1870-ben alakították át eklektikus stílusúvá, ami a jelenlegi formája. A Széchenyi család ásatta ki először a már említett bencés apátság romjait, innen sok kő került át ide, ezek zömét beépítették a kastély falaiba. A kastélynak 7.000 kötetes könyvtára, értéke bútorzata és hatalmas családi levéltára VOLT (nem a fesztivál). Ezek hollétéről (már ha még megvannak) semmi információt nem találtam az interneten. Mo-n nagyon sok kastély teljes berendezése úgy köddé, mint füstté vált (némelyik szó szerint). Tulajdonképpen el sem tudom képzelni, hogy milyen mennyiségű nemzeti érték tűnt el. Na erről ennyit.
Szerencsére a kastély parkja nagyon szép, úgy láttam, hogy szabadon látogatható, a látképet némileg megzavarja az oda telepített játszótér és egyéb, stílusban nem oda illő dolog. Ennek ellenére aki erre jár, szerintem egy fél-egy órás sétát tehet benne.

Innen szó szerint egy ugrás csak a somogyvámosi Krisna völgy!

  a kastély
  a kastély
  a kastély
  a kastély
  a kastély
 a kastély
a kastély parkja
a kastély parkja

- Sümeg, a Vár:



Hazafelé ugrottam be Sümegre, én úgy emlékszem, hogy talán még sohasem jártam itt (az általunk is sűrűn használt 8-as út is egy kicsit kiesik innen, pedig talán nincs is messze, kb. 15 km).
A várat célszerű úgy megközelíteni, hogy (ha a 8-as út felől jövünk) nem kell a körforgalomnál a város felé lekanyarodni, hanem tovább kell menni a Balaton felé. A vár már messziről jól látszik, ahogy a kb. 100 magas mészkő kúpon elhelyezkedik. Ha elérjük a vár vonalát, akkor jobbra fordulva sok parkolási helyet találunk. Az egészen látszik, hogy a nyárra van időzítve minden, mivel gyakorlatilag kihalt az egész, csak néhány vendéglő működik. Pedig van itt sok minden, múzeum, bemutatóhely várjátékokhoz-lovagi tornákhoz, még vártaxi is megy fel a kapuhoz (gondolom, mindez nyáron). ilyenkor viszont gyalog kell felmenni. Szerencsére ez nem okozott gondot, most is felloholtam a kapuig. Ott kiderült, hogy szerencsém van, mert más napon korábban zárnak, most viszont 17:00-kor. Ez alapvetően nem vigasztalt volna, de a pénztáros megszánt és beengedett azzal, hogy mire a bent lévők kijönnek én is jöjjek ki, mert zárnak. Az, hogy a vár felújítása szakmailag milyen, azt nem tudom megállapítani, az viszont biztos, hogy úgy távolból, mint közelről nagyon szemrevaló volt. Miután sok időm nem volt, így igyekeztem minél több helyre bekukkantani. Alapvetően egy nagy várudvar az egész, a D-i oldalon vannak nagyobb épületek, a többi inkább bástyarendszer, alattuk különféle rendeltetésű helyiségekkel. A kilátás tényleg pazar. Megnéztem a várkápolnát is, igen szép lett így helyreállítva. Bár viszonylag drága a belépő (ha jól láttam, a felnőtt jegy 1.500 Ft), szerintem ha valaki a Balatonnál nyaral, akkor legalább egyszer érdemes eljönni ide, főleg ha a lovagi tornákat és az egyéb látványosságokat is meg tudja nézni (mondjuk egy négytagú családnak lehet, hogy a végén, vendéglővel együtt 20.000 Ft felett lehet a végső napi cehh).


Sümeg, a vár
Sümeg, a vár
Sümeg, a vár
Sümeg, a vár
Sümeg, a vár
Sümeg, a vár
Sümeg, a vár
Sümeg, a vár
Sümeg, a vár
Sümeg, a vár
Sümeg, a vár
Sümeg, a vár
Sümeg, a vár
Sümeg, a vár
Sümeg, feljárat a várba

- Szarvaskend, a Sibrik kúria:




Szarvaskend Körmendtől nem messze (talán 7-8 km-re) fekszik az Őrség és a Vasi hegyhát találkozásánál. Tulajdonképpen az egyetlen látnivalója a Sibrik kúria, amely klasszicista stílusban épült. Jelenleg iskola és óvoda működik benne. A kastély körül van egy kis park is. A Google térképen még látszik egy kettős fasor (tűlevelű-ezt a fazonjából meg lehetett állapítani), de amikor ott voltam ezt már valamilyen ok miatt kivágták. Ahogy a hulladékot néztem lehetett akár egy hamisciprus vagy valami tuja féle a fasor.

A falu nevét Kond vezér nevéből eredeztetik és mivel a totemállata a szarvas volt, így lett a község neve Szarvaskend, némi torzulással.

 a Sibrik kúria
  a Sibrik kúria
  a Sibrik kúria
  a Sibrik kúria
  a Sibrik kúria
  a Sibrik kúria
 a Sibrik kúria parkja

- Szigetvár, a Vár:



Most Dél-Magyarországon vagyunk, Szigetvárott. Nagy látványossága a vár. Szépen rendbe rakott várudvar, szép parkkal. Rendezett a vár körüli park is, jókat lehet sétálni. A városka kicsi, de szép, nekem tetszik a kis műpatak is.
A Vár (múzeum) - A Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a 1420 körül építtette fel kicsiny várát Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. 1541-ben I. Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, Török Bálint felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, s kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. Szulejmán szultán 1566-ban foglalta el.

(szöveg: wikipedia)

 Szigetvár, a vár bejárata
 Szigetvár, a múzeum
 Szigetvár, a várfal
 Szigetvár, a múzeum
 Szigetvár, a vár
 Szigetvár, a várfal
 Szigetvár, a várudvar

Szigetvár, a várudvar

- Szirák, Teleki-Degenfeld kastély:



Végre valami jót is írhatok a magyar kastélyokkal kapcsolatban. Múltkor írtam a bélai Baldacci kastélyról és arról, hogy ott milyen szívélyesen fogadtak és hogy megtekinthettük gyakorlatilag az egész kastélyt. Most itt is ilyen vendéglátásban részesültünk, ráadásul itt sem kellett fizetni semmiért. Maga a kastély igen impozáns, ráadásul igen érdekes a kialakítása, mivel egy domboldalnak épült, így szemből a pincesorral kezdődik az épület, a földszint az 1. emelet és a 2. emeletről hátul a parkba lehet közvetlenül jutni, ennyit emelkedik a domb.
A recepción beköszöntünk, ott adtak egy kis felvilágosítást, hogy mit érdemes megnézni, ezek közül a legszebb a díszterem, de a többi rész is igen szép és valószínűleg eredeti bútorokkal van berendezve. Ezekről készítettem néhány képet. A kastély megtekintése után egy jót sétáltunk az ősparkban, még őzet is láttunk benne. Erre viszont azért egy kis karbantartás ráférne. A park mögött lovarda, itt a szállóvendégek lovagolhatnak is. Az, hogy kik is szállnak meg itt, nem teljesen világlott ki előttünk, mivel a parkolóban nem volt külföldi rendszámú kocsi, magyar meg minek jönne ide, azért a környék és a falu nem túl nagy szám (elnézést a helyiektől). 
Néhány szó a kastélyról: már korábban is állt itt valami kastély, de egy tűzvész azt romba döntötte. Újjáépítése után hozományként került a birtok a Teleki családhoz. Az 1800-as évek végén a Degenfeld családhoz került. A II. VH. után a szokásos fosztogatás áldozatává vált. Volt a Sziráki Állami Gazdaság tulajdonában is, ekkor traktoros iskolát működtettek itt (biztos erre volt a legalkalmasabb). Később a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet állíttatta helyre és ettől fogva szállodaként működött (1985). Ez volt Mo. első kastély szállodája.

a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
a Teleki-Degenfeld kastély

- Tata, a Vár és a közvetlen környéke:


Tata fekvése pazar, az Öreg tavat kb. 60 %-ban körül öleli és ami nagyon jó, hogy szinte végig lehet az egész partvonalon sétálni. Különösen a vár körüli sétányok nagyon látványosak.
Nekem a régi 1-es út felőli oldalon sikerült leparkolnom, ott egy kicsit kifelé már nem kell parkolási díjat fizetni, a séta meg nem ártott meg még senkinek. Innen könnyű lejutni a partra. Ugyanakkor már itt szembesülünk azzal, hogy a "vizek városá"-ra települt malmok nincsenek a legjobb állapotban. Ez igaz több malomra is, még a vár mellett található Cifra malomra is. Úgy láttam, hogy a városon átvezető árkok, amelyek a malmokat üzemeltették, szárazak, pedig igen látványos színfoltjai lehetnének a városnak. Hogy milyen, az igazából a Cifra malomnál látszik. Itt ugyanis bár a malom, ill a kerekei nem üzemelnek, a tóból kifolyó víz mutatja, mekkora erővel forgathatná a malom kerekeit. Ez szintén látványos lenne még ha a malomban nem is történne semmi (1830-ban 15 működő malmot tüntettek fel. Ezeknek csak egy része őrölt lisztet, a többi kalló malom volt. Ezek a bőrgyártásban vettek részt). De térjünk vissza a sétányra. A sétány mellett kis hajóállomás, a tavon rendszeres kishajó forgalom van (turista szezonban, a kis melléknév szó szerint értendő). A sétányról feltűnik a túlsó parton található Esterházy kastély, ami jó magyar szokás szerint üresen áll, keresik a hasznosításának módját (1999-ig pszichiátria működött benne). Talán addig nem kellett volna őket kiköltöztetni.
Maga a Vár a tó partján áll, egy abba erősen belenyúló teraszon. Vízi vár, a tó vízét teljesen körbe vezették a vár körül. Amikor legutóbb erre jártam, szinte teljesen ki voltak száradva. Amióta a bányászat alább hagyott (megszűnt), azóta a vizek visszatértek Tatára. Már csak a malom árkokba kellene juttatni belőlük. Most nagyon kellemes látványt nyújtanak a már meglévő vizes területek. A vár maga múzeum, itt működik a Kuny Domokos Múzeum. A vár termeiben állandó és időszaki kiállítások egyaránt megtalálhatóak (elsősorban kőtár, ill. helyi régészeti emlékek tekinthetőek meg). A vár oldalában, de az emeleten egy jó presszó is található, fantasztikus kilátással.
Még néhány érdekesség:
- Itt született Farkasházi Fischer Mór, akiről a herendi porcelángyárral kapcsolatban már írtam. Ő Farkasházi Tivadar ükapja.
- Tata egyik szép területe Tatatóváros. Az elnevezésnek semmi köze a tóhoz, itt tótok (szlovákok) laktak és ennek torzulása után (Tótváros - Tóváros) alakult ki a mai név.
Ezen kívül még igen sok látnivaló található Tatán, remélem a közeljövőben, szebb időjárási viszonyok között, meg tudom azokat nézni:
- a Fényes fürdő (bár elég hideg a vize, nem fűtött, itt már voltam korábban).
- geológiai park
- angol kert, stb.
Tatáról könnyen elérhető az agostyáni Arborétum.


 az Öreg-tó hajóállomással
 a tatai Vár

a Múzeum presszó

a Vár

a Vár

a Vár

kilátás az Öreg-tóra a vár elől

a várárok rendszer

a várárok rendszer

a várárok rendszer

a várárok rendszer

az Által-ér, itt folyik el a víz a vizesárokból
 a Pötörke malom
 a Pötörke malom
 a Cifra malom

- Tura, a Schossberger kastély:


Ismét találtam egy olyan kastélyt, amiben hatalmas turisztikai lehetőségek lennének (vannak), csak sok sok sok pénz kellene hozzá. Közel van Budapesthez, felújítva és berendezve a parkkal együtt egy elsőrangú látvány lehetne.
Nevén nevezve ez lenne a turai Schossberger kastély. 
Könnyen ide lehet találni, még a faluban is szépen ki van táblázva a helye. Mondjuk elég nehéz lenne eltéveszteni a kb. 10 hektáros parkot, csak addig kell körülötte menni, amíg a bejáratra nem bukkanunk. Ahol az a kellemes meglepetés ér bennünket, hogy bár belépődíjat fizetni kell, de megtekinthető a hely, beleértve a kastély nagy részét is. Ami persze jó magyar szokás szerint alaposan leromlott állapotban van, ami nem is csoda, amin átment:
A Schossberger család az Esterházyaktól vette meg Turát, mint birtokot és itt építtette ezt a csodapalotát francia neoreneszánsz stílusban, elsősorban a Loire menti kastélyokra hajaz. Itt elsősorban a sok magas kéményre és a külső kerek lépcsőházra gondolok, de az egész azért elférne a Loire mellett. 
10 évig épült (állítólag ezt is Ybl Miklós tervezte, de nem bizonyított). A II. VH alatt és után először német, majd szovjet főhadiszállás volt (hol máshol), majd kórház lett. Később iskolaként működött. Még később egy közelebbről meg nem határozott állami vállalaté lett, amely teljesen elhanyagolta. Az épület felújítása 2005-ben megkezdődött, amiből azért sok minden még nem látszik. Pedig a maga nemében a kastély korának egyik legmodernebben felszerelt példánya volt:
volt itt vízvezetékrendszer, angol vécé, központi fűtés, villanyáram, étellift és a falak között 30 cm légrés szolgál szigetelésül. A kandallókürtők a fűtés helyett a szellőzést szolgálták. A tetőről nyolc fényakna szórta lefelé a fényt az előcsarnok feletti üvegtetőre, amely így napfénybe borította a kastély közepén lévő előcsarnokot. Amúgy elég nagy részét be lehet járni, beleértve a kastélyhoz szervesen csatlakozó szögletes Orangerie-t is (magyarul pálmaház), csak hát..... Az állapot nagyon siralmas. A park zöme is életveszélyes, azt is fel kellene újítani.
A fentiek ellenére viszonylag sokan látogatták még így is, ez kissé meglepő volt a számomra. De ez is mutatja az érdeklődést, felújítva, berendezve tényleg egy csoda lenne.

 Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
 Tura, a Schossberger kastély 
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
  Tura, a Schossberger kastély
 Tura, a Schossberger kastély

- Várpalota, a Thury vár:


Amikor többször áthajtottam Várpalotán, egy egy villanásra láttam a Thury várad, de csak most volt rá időm, hogy egy kicsit meg is állhassak.
A vár könnyen megközelíthető, a város központjában található, a szabadság téren. Hasonlóan a sárvári várhoz, ez is teljesen körbejárható és körülötte itt is park található. Az épségét annak köszönheti, hogy a Rákóczi szabadságharc idején a várat birtokló Zichy család feltétlen császárhűnek számított, így csak a külső védműveket rombolták le, a várat épségben hagyták. 
A várpalotai vár ma a város legnagyobb kulturális intézményének, a Szindbád Kht.-nak a székhelyeként funkcionál, továbbá helyet ad a Magyar Vegyészeti Múzeumnak.



 a Thury vár
 a Thury vár
 a Thury vár
 a Thury vár
 a Thury vár
 a Thury vár
 a Thury vár
 a Thury vár
 a Thury vár
 a Thury vár
 a Thury vár
a Thury vár

- Velence, a Hauszmann-Gschwind kastély:



Itt lenne egy lehetőség, hogy a Velencei tó idegenforgalmát egy kicsit rosszabb időben is (amikor nem nagyon lehet mit csinálni) fel lehessen lendíteni. Velencén 3 kastély is van: a Meszleny-Wenckheim kúria, a Beck kastély és ez. Ebből a Beck kastéllyal nem kell foglalkozni, magántulajdonban van, nem látogatható. A Meszleny-Wenckheim kúria már érdekesebb lenne, mivel a tóparton található, de már telerakták mindenfélével: könyvtár, házasságkötő terem. Maradna ez a kastély, aminek még a mérete is pont megfelelő, nem túl nagy, nem túl kicsi. Ha kitakarítanák a parkot, ami szerencsére elég nagy, egy gyönyörű kastélyparkkal körülvett kastélyt lehetne kialakítani. Még ha nem is tudnák berendezni az egészet, egy részét biztosan, a maradékot pedig ideiglenes kiállításokra lehetne felhasználni. Elhelyezkedése is megfelelő, mivel a Velencei tavat északról elkerülő főút mellett van.
A Meszleny család a XVIII. században építtette fel ezt a kúriát, majd (mint új tulajdonos), Hauszmann Alajos építette át eklektikus stílusban nyaralónak. A kúria 1923-ban készült el, de a neves építész nem sokáig élvezhette, mert három évre rá meghalt. Az örökösei a budafoki gyáriparos családnak (Gschwind) adták el. 1954-ben államosították, majd ÉDOSZ üdülő lett. Belső része viszonylag jó állapotban maradt meg, több eredeti elem is még megtalálható. A parkot viszont felverte a gaz. A főút felől nem lehet megközelíteni, de ha valaki hátulra kerül, ott be lehet menni a területre, nyitva van a kapu.


 Hauszmann-Gschwind-kastély
 Hauszmann-Gschwind-kastély
 Hauszmann-Gschwind-kastély
 Hauszmann-Gschwind-kastély
Hauszmann-Gschwind-kastély

- Visegrád, a királyi palota:




Egy szép áprilisi hétvégén megint a hónom alá kaptam az unokámat és eljöttünk megnézni a visegrádi királyi palotát. Ezt már több okból kifolyólag is meg akartam tenni, ezek közül az egyik, hogy a Visegrád nagy beszámolóhoz már csak ez hiányzott (a Salamon torony, a Fellegvár és az Arborétum már korábban felkerült ide). Ami viszont eddig visszatartott az az - amit már más történelmi helyek kialakításánál már említettem - , hogy nem vagyok benne biztos, hogy ez a fajta "leletmentés" az én ízlésemnek teljesen megfelel-e? Ez alatt azt érte, hogy egy bizonyos szintig ráépítenek a megmaradt romokra, de csak egy bizonyos szintig, majd ezeket a részeket (legalább is kívülről) lefestik fehérre. Már többször jártam erre, ez a fehér, halottas szín eddig elriasztott. De most vettem egy nagy levegőt és megnéztem. Azt viszont el kell mondanom, hogy az unokámnak nagyon tetszett, minden zugot meg kellett tekinteni, nem lehetett kihagyni egyetlen lépcsőt, szobát, udvart sem. Becslésem szerint legalább 3 órát eltöltött itt, ami egy 6 éves gyerektől azért szép teljesítmény. 
De térjünk vissza az elejére. A palota mellett van egy szép nagy parkoló, most elégnek bizonyult a látogatók számához. A pénztár a bejáratnál lévő fogadó épületben található. Ha ezen túljutottunk, akkor szabad a vásár, igen sokfelé el lehet kezdeni a sétát. Mi a dísz udvarral kezdtük. Ezt jelentős részben kibővítették, az udvari szinten és az emeleti szinten is körbe lehet járni. Innen fel lehet jutni a legfelső udvarig is, itt található a híres oroszlános kút (másolata). Még itt is igen szerteágazóan el lehet sétálgatni. Innen van a legjobb rálátás is a díszudvarra. Visszatérve az alacsonyabb szintekre, több berendezett szobával is találkozhatunk. A végén megtekinthetjük a helyreállított fűszerkertet és a palota díszkertjét is. A palotából kitűnő kilátás nyílik a Dunakanyarra. A palota történelmével most nem foglalkoztam, az megtekinthető az interneten.





 a díszudvar
 a díszudvar
 a díszudvar
 a díszudvar

 az oroszlános kút
 a díszudvar
a díszudvar



 a díszudvar

 a díszudvar



a kőtár


1. kiegészítés:

Most hétvégén (2015. 07. 12.)  ismét ellátogattunk Visegrádra, a palota játékokra. Az az igazság, hogy engem az ilyen dolog nem nagyon tud megfogni, valahogy mindig idegenkedtem tőle, de szerencsére az unokámnak meg tetszett és ez a lényeg. Néhány képet felteszek az eseményről. Javaslat: ne sajnálja senki a kicsit drágább jegyet a fedett lelátóra (mi sem tettük), hosszabb nézelődés esetén megment a hőgutától!









- Visegrád, a Salamon torony és az alsó vár:



Visegráddal kapcsolatban mindig voltak fenntartásaim (ez elsősorban a fellegvárral volt kapcsolatos, az ottani bazár jelleggel összefüggésben, e miatt sokáig bojkottáltam Visegrádot, legfeljebb az Arborétumba  (Füvészkert) látogatunk el), de ezek részben a mostani látogatásom után eltűntek.
Először a Salamon tornyot és a környékét látogattam meg. Két oldalról lehet megközelíteni, a Duna partján futó út felett átívelő kaputól nem messze egy lépcső visz fel a toronyhoz vezető útig, vagy hátólról a Nagyvillámra menő út felől némi sétával. Szerintem ez a jobb megoldás. A környezetét szépen rendbe tették, most tényleg úgy néz ki minden, mint a mikor valaminek van gazdája. Szerencsére a bóvliárusok sem lepték el a helyet (egyet sem láttam), a szokásos büfé azért megtalálható. Szóval az egésznek egy nagyon kellemes összhatása van.
Most néhány szó a Salamon torony történetéről (Wikipedia):
"A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony (amit a 11. századi magyar királyról tévesen Salamon-toronynak neveznek) a 13. század közepén épült fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezére került az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor már raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött. A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott. A torony mai formáját az 1959-1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta. Ma a lakótoronyban a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak: a visegrádi királyi palota gótikus díszkútja, Mátyás király visegrádi szobrászműhelye és Visegrád története."
A Salamon torony felé menő út mellett található a Pálffy kastély, erről külön nem írnék, mivel csak kívülről lehetett fotózni (elég kevés kép készült), ezért új beszámolót nem nyitnék róla.
A kastély egy külön, jelenleg zárt telken található, pillanatnyilag senki nem lakja (eladó, ha valakit érdekel!). Nyaralónak készült, késő romantikus stílusban. Az olasz kapcsolatokkal rendelkező Pálffy-Daun család talán nem véletlenül építtette ezt a kastélyt olasz reneszánsz stílusban, így eléggé hasonlatos a kialakítása az olasz villákéhoz (nálunk ez már kastély).

 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
a Salamon torony
 a Pálffy kastély
 a Pálffy kastély
a Pálffy kastély

- Visegrád, a Vár:





A Salamon torony után a fellegvárba mentem, most a királyi palotát kihagytam, nem volt rá időm.
Viszonylag kevesen voltak (hétköznap lévén), így a parkolóban is igen kellemes árnyékos helyet kaptam. Sajnos itt megint előjött a régi panaszom, mely szerint ha már "valahol" (jelen esetben a fellegvárnál) szolgáltat valaki, akkor azt csak igen drágán tudja megtenni. Már a belépő is egy kicsit drága volt 1.700 Ft a panoptikummal, 1.400.- Ft nélküle. Ehhez jön óránként 300 Ft parkolási díj. Ha valamit még inni is akarunk, akkor az kész katasztrófa (egy doboz német citromos alkoholmentes sör 690 Ft volt). Mint már írtam, ez a mentalitás nyugat Európában ismeretlen (kedvenc példám a Jungfrau: alul 2 CHF volt a kávé, fent 3500 m magasan 2,50 CHF, pedig oda tényleg fel kellett vinni a cuccot). Ennek ellenére azért egyszer mindenképpen érdemes eljönni ide, mivel elég szépen haladnak a vár felújításával, a bazárosodást is visszafogták (ahhoz képest, ahogy én emlékeztem rá), a kilátás pedig egyenesen pazar a Dunakanyarra.
És most lássuk a Wikipédiát, mit ír a fellegvárról:
"A Várhegy tetején a kora vaskorban már létezett egy erődített település. Ennek a helyére a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat. A háromszög alaprajzú 13. századi fellegvárat három torony védte. A 14. század első felében Károly Róbert egy külső várfalövvel bővítette ki, a belső várban pedig palotaszárnyakat emelt. Fia I. Lajos folytatta az építkezéseket, majd 1400 körül Zsigmond király felépíttette a harmadik falövet a külső kaputoronnyal. Az ő idejében épülhetett fel a belső várban az asszonyház. Mátyás király a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta. Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási jelvényeket. Ezek őrzőhelye hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1529-ig e vár volt. 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezében volt. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Azóta rom. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el."


Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár
Visegrád - a Vár, kilátás a Dunakanyar felé
Visegrád - a Vár, kilátás a Dunakanyar felé
Visegrád - a Vár

- Zsennye, a Bezerédj kastély:



Ebben a kastélyban többször is nyaraltam, így egyébként is kedves hely nekem. Ide úgy kerültem (nyaralni), hogy jelenleg alkotóházként működik, apám pedig a Művészeti Alap tagja és rajta keresztül voltam itt több alkalommal. 
Jelenleg nem látogatható a kastély sem a kastély parkja, pedig hatalmas és szép is. 
Eredetileg vízi várnak épült, eredete eléggé homályba veszik. A török veszedelem elmúltával megszűnt erődített jellege, a vizes árok jó részét is elbontották. Sajnos a szovjet csapatok átvonulását ennek a kastélynak a belső berendezése sem élte túl, 10 000-es könyvtára is elpusztult. Az épületek jó részét a TSZ használta (jó magyar szokás szerint). Az utolsó nagyobb felújítás 30 évvel ezelőtt volt, ez sajnos a külsején kezd meglátszani.

 Bezerédj kastély
 Bezerédj kastély
 Bezerédj kastély
 Bezerédj kastély
 Bezerédj kastély
 Bezerédj kastély
Bezerédj kastély
a kastélypark
a kastélypark




Összefoglalóbb jellegű beszámolók:

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése